GYAKORI TANULÁSI ZAVAR A DISZKALKULIA

De mi is az a diszkalkulia?

A diszkalkulia egy tanulási zavar. A szó jelentése számolászavar, melyben az amúgy okos, eszes gyerek a matematika területén nagyon gyengén teljesít. A diszkalkulia, vagy számolási gyengeség, kevésbé ismert (és sajnos kevésbé is ismerik fel), mint az olvasásnál megnyilvánuló diszlexia, de ez is egy elterjedt tanulási zavar. Gyakorisága hasonló, mint a diszlexia esetében: 5-10% közöttire becsülik.

Fajtáit tekintve van fejlődési diszkalkulia és szerzett diszkalkulia. Szerzett diszkalkulia -ról beszélünk, ha az agy egy speciális területe sérül meg egy baleset során és ez befolyásolja a számolási készséget. A fejlődési diszkalkulia okai szerteágazóak lehetnek: lehet fejlődési rendellenesség, de bármely részképesség zavar is meghúzódhat mögötte.

A diszkalkulia a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintettnek alapjaiban hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, matematikai műveletekről, mértanról. A mennyiség állandósága kialakulatlan.

Ezzel a zavarral szemben viszont sokszor elnézőbbek vagyunk, mint az olvasás (diszlexia) vagy írás (diszgráfia) területén jelentkező zavarral szemben - hiszen olyan nehéz tantárgy a matematika....(talán ezért marad sokszor rejtve), mert hát a matematika egy igen nehéz tantárgy.

Mik a diszkalkulia tünetei?

Olyan jelek lehetnek a diszkalkulia első tünetei, melyek gyakran alig megkülönböztetőek más zavarra utaló jelektől: fejletlen, koordinálatlan mozgás, irányérzék kialakulatlan, jobb-bal tévesztése, bizonytalanul mozog lépcsőn, nehezen tanul meg biciklizni, korcsolyázni, labdázni. Jellemzően gyenge a diszkalkuliás ritmusérzéke, egyszerre csak egy, vagy kettő utasítást tud megjegyezni, elvégezni, többtől összezavarodik.

Sokszor előfordul, hogy a diszkalkulia -val küzdő nebulók felcserélik vagy megfordítják a számokat, eltévesztik a nagyságrendeket, viszont sokuknak a matematikai gondolkodás jelent nehézséget, vagy sorozatot képzése okoz gondot nekik. Sokszor az ujjaikon számolnak, sokuknak már a számok másolása is nehézséget jelent. Klasszikus tünet, az óra leolvasásának nehézsége, nehéz megérteni a digitális és analóg kijelzésű órák közötti összefüggést.

A számolási, matematikai képesség kialakulása időben tovább tart, mint az olvasásé és az írásé. A kicsik már óvodáskorban is általában helyesen használják a több-kevesebb fogalmát, sőt, sok ovis az egyszerűbb alapműveleteket (összeadás, kivonás) is ismeri. Mire megkezdődik az iskola, már az elsősök többsége könnyen elszámol 100-ig – sokszor még tovább is, mert ebben a korban a kicsik szívesen számolgatják a dolgokat. A diszkalkulia konkrét, iskolás korban jellemző tünete éppen ez a számfogalom kialakulatlansága.
Legfeljebb elszámlálni képes, de a mennyiségi viszonyokat (kisebb, nagyobb, egyenlő) számára már érthetetlen. Sokaknál akkor jelentkezik először a probléma, amikor általános iskola első osztályban szembesül a számokkal.

A diszkalkulia hatása az érintettek életében

A diszkalkulia és diszlexia esetében is egyaránt elmondható, hogy ezek a tanulási zavarral küzdő tanulók értelmesek, sőt sokszor nagyon, az átlagostól értelmesebbek. Mégsem tudnak az iskolában a matematika órán a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelni. A leggyakoribb magatartás a feltáratlan diszkalulia -val küzdő diákokkal szemben, hogy lustának, butának, hanyagnak, figyelmetlennek titulálják őket – mint ahogy ez a többi tanulási zavar esetében is gyakori. S hibába minden szigor, szidás és odafigyelés a tanár vagy a szülő részéről, a probléma mégsem oldódik meg. S az általában magas intelligencia okán senkinek sem jut eszébe, hogy a háttérben meghúzódhat tanulási zavar, diszkalkulia.

A tanuló magatartása pedig az egyre nagyobb súllyal rárakódó hiányosságok miatt csak romlik. Természetes következmény a frusztráció, önértékelési problémák, magatartási, viselkedési zavarok, agresszió, a hiperaktivitás tünetei is jelentkezhetnek, sőt esetleg pszichoszomatikus tünetek (pl. rendszeres fejfájás, hasfájás) is kialakulhatnak. Majd a frusztráció a szülőkre is átterjed, mert érthetetlen számukra, hogy mi is okoz zűrzavart a csemetéjük fejében. A diszkalulia sokszor hosszú évekig, a középiskoláig rejtve marad.

A diszkalkulia következményei – mint a diszlexia, diszgráfia következményei is – az egyén egész életére hatással vannak, mert ezek a nebulók sokkal kevesebbet tudnak megtanulni, mint társaik. Alacsonyabb végzettséget szereznek, holott amúgy általában magas intelligenciájuk alapján többre lennének képesek. Ha a diszkalkulia rejtve marad, fejlesztés elmarad, akkor az az egész felnőtt életet, a hétköznapokat is befolyásolja: bevásárlásnál, az óra leolvasásánál, menetrend használatánál. Ha a diszkalkulia kezelés nélkül marad, úgy az érintett személy önértékelése felnőtt korára is tartósan károkat szenved: lustának, vagy butának tarja magát.

Éppen ezért nagyon fontos a tanulási zavar, diszkalkulia időben történő felismerése és a fejlesztés megkezdése!

A fejlesztés milyen módját kínáljuk mi?

Lévén a diszkalkulia nem betegség, hanem tanulási zavar, így fejleszthető.

A matematika legközelebbi „rokonai” a ritmus és a mozgás. A mozgás, finommotorika, egyensúly, tér és idő észlelése, illetve a ritmus terén különösen jelentős a fül szerepe, mert a fülben található a vesztibuláris rendszernek egyik fontos része az egyensúlyi szerv. Tehát, ha a fület és az egyensúlyi szervet, a vesztibuláris idegrendszert egyszerre több irányból, több módon stimuláljuk, akkor a stimuláció kihat a mozgásra, testtartásra, beszédre, ritmusra, észlelésre, térérzékelésre és egyéb készségekre. Ezzel megalapozzuk a számolást. Így az általunk alkalmazott módszer egy időben fejleszti a figyelmet, emlékezetet, észlelést, beszédet, logikai gondolkodást, javítja a gyermek saját testén, térben, időben, síkban történő eligazodást.

A tréning célja - azon túl, hogy a diszkalkulia -val küzdő diák megtanuljon számolni - a szorongása feloldása, önértékelésének helyreállítása, azaz egy harmonikus személyiség kialakítása. A fenti készségek összhangja hozzájárul a lelki egyensúlyhoz (majd a jobb iskolai eredménykehez és a családi békéhez) is.

A fejlesztésről, tréningről szóló részletesebb leírást itt találja meg.

Mennyi időt vesz igénybe a fejlesztés?

A fejlesztés megkezdése előtt egy személyes megbeszéléssel, a kiindulási helyzet felmérésével kezdődik. Ennek során több tesztet végzünk el, s ezek szolgálnak a tréning alapjául.

A fejlesztés, tréning legalább három részből áll:

15 egymást követő alkalom, napi 2 óra

8 egymást követő alkalom, napi 2 óra

A foglalkozásokon a hanghullámos stimuláció mellett, a "zenehallgatás" közben,

fejlesztjük a gyerekek mozgását, finommotorikáját - hiszen a matematika alapja

a mozgás, a ritmus.

Az egyes egységek között 4-5 hét szünetet tartunk, hogy az idegrendszer kicsit megpihenhessen – ám az elindult változás, fejlődés a szünet alatt is folytatódik.

A fejlesztés, tréning időtartama esetről-esetre változó, az adott egyéntől függ, a fenti három részből álló alapprogramtól eltérhet. A fejlesztés, tréning alatt többször, minden egység alatt kétszer végzünk teszteket. Ennek alapján folytatódik a fejlesztés, és ennek alapján egyeztetünk a szülőkkel.

tanulási zavar, diszkalkulia, fejlesztés, túlhallás, AIT, Berard, hallásterápia

Tréningünk az alábbiakra
nyújt segítséget:

Neurofeedback tréning

A módszert rádióadás is bemutatta.
A hangfelvételt a következő linkekre kattintva lehet meghallgatni (ill. jobb egérgombbal letölteni):