A LEGGYAKORIBB TANULÁSI ZAVAR A DISZLEXIA

De mi is az a diszlexia?

A diszlexia tanulási zavar, mely gyenge, lassú olvasást, olvasási nehézséget eredményez, függetlenül attól, hogy a diszlexiás gyerekek általában, más területeken nagyon okosak, eszesek. A diszlexia akadályozza őket a kommunikáció egyik formájában, azaz nehezen, lassabban, hiányosan szereznek információt az írott szövegből, így kevésbé tudják képességeiket kibontakoztatni, mint társaik, hisz sokszor értelmezhetetlen számukra az olvasott szöveg. Nekik az olvasás nem az ismeretszerzés, szórakozás egyik eszközét jelenti, hanem nagyon fáradságos munkát, szinte legyőzhetetlen nehézséget. S jóllehet értelmük ép, teljesítményük mégis elmarad az értelmük alapján elvárhatótól.

A tanulási zavar, a diszlexia, diszgráfia az iskolában kudarchoz vezet – hisz jelenlegi oktatási rendszerünk nagyon merev, csak a mérhető teljesítményt értékeli –, a kudarc pedig a tanulóban gyakran szorongást, depressziót, agressziót, magatartási, viselkedési zavart vált ki, sőt akár pszichoszomatikus betegségek gyökere is lehet. A tanulási zavarral küzdők gyakran beilleszkedési nehézségekkel küzdenek, az osztály gyakran kiközösíti őket, bűnbakká vagy az osztály bohócává válhatnak. Rendszerint előfordul teljesítményszorongás, valamint önértékelési, önbizalom probléma is, mert az érintett látván a többiekhez mért saját gyengébb teljesítményét, butának, lustának tarthatja magát. Sokszor éppen a felnőttek vélik hanyagságnak, lustaságnak, hogy ők nem tudnak olvasni, ezek a gyerekek nagyon sok szidást kapnak emiatt, miközben óriási erőfeszítéseket tesznek!

Összességében az olvasáson kívül az egész tanulást visszaveti a diszlexia, – gondoljuk csak egy szöveges matematikai feladatra. Éppen ezért nagyon fontos a diszlexia időben történő felismerése és a fejlesztés megkezdése!

Mik a diszlexia tünetei?

A leggyakoribb tünetek közé tartoznak: betűtévesztés, -kihagyás,

-csere, lassú olvasás, gyenge szövegértés. A diszlexia általában

együtt jár a rossz helyesírással, a sokszor csúnya vagy akár

olvashatatlan írással (diszgráfia).

A diszlexia további tünetei az emlékezetzavar, a térrel, iránnyal

kapcsolatos nehézségek (jobb-bal összetévesztése), szegényes

szókincs, dátumtévesztés, problémák szöveg megfogalmazásával,

nehézségek a nyelvi feladatokban. gyakori a fejletlenebb a

ritmusérzék és a mozgás. Gyakori, hogy a tanulási zavar az

olvasáson kívül az írás (diszgráfia) és a számolás (diszkalkulia)

területét is érinti.

További gondot okoz a diszlexia a nyelvtanulás terén: ezek a gyerekek, felnőttek nagyon nehezen tanulnak idegen nyelveket, sok diszlexiásnak ez a fő tünete.
A figyelmeztető jelek az idegen nyelv tanulásakor is ugyanazok, mint az anyanyelvnél: betűtévesztések betűkihagyások és -betoldások, szótagkihagyások és betoldások, nehézkes a betűk szavakká való összeolvasása, az olvasás-írás lassú. Nehezen érti meg az olvasott szöveget, tartalmát összefoglalni képtelen, gyakoriak a helyesírási hibák. Kicsi az aktív, használt szókincs, nehezen tudja visszaadni a megtanultakat, nehezen tanul új szavakat.

Ha gyermekére a fenti tünetek közül több is ráillik, vagy már szakvéleményük is van a diszlexiáról, feltétlen forduljanak szakemberhez, hogy időben megkezdődhessen a fejlesztés!

Mik a diszlexia előnyei?

Furcsa a kérdés felvetése? Pedig bizony van előnye is! Hiszen a diszlexia nem betegséget jelöl, hanem egy sajátos agyi működést és ez lehet előny is!

A tanulási zavar, diszlexia oka a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód. Az írás, olvasás, számolás megköveteli a sorrendben, egymás utáni, lépésről lépésre történő feldolgozást, amit az általában domináns bal agyfélteke végez. Ha valakinél gyengébb ez a feldolgozási mód, esetleg a jobb agyfélteke a domináns, akkor nehézségei lesznek az iskolai elvárások teljesítésével. Ám igen gyakran kiderül, hogy a tanulási zavar csak egyik oldalról jelent veszteséget az egyén számára. Ezeknél a gyerekeknél a jobb agyfélteke általában kiválóan dolgozza fel a vizuális információkat, „fényképként” látja a tanuló maga előtt a tankönyv oldalát. Ez a képesség szintén vezethet kiemelkedő teljesítményekhez, ugyan úgy - de másképpen -, mint a hagyományos, lépésről lépésre történő haladási mód.

&Nagyon fontos megemlíteni, hogy a diszlexiásoknak a kreativitásuk a másabb működés által rendszerint sokkal fejlettebb. Mert ugyan sok nehézséggel találják magukat szemben a tanulási zavarokkal, diszlexiával küzdők azokon a területeken, ahol a rendezettség, írás, olvasás fontos szerepet játszik, de vizuális képességeik olyan különleges adottságuk, miáltal természetessé válik számukra a kreatív gondolkodás, újszerű, másféle látásmód. Sokszor könnyen, gyorsan kitűnő megoldásokat találnak, miközben mások még a problémát sem látják át. Képzeletük, fantáziájuk rendkívül gazdag. Sok diszlexiás felnőtt él közöttünk, sok híres művész, feltaláló kerül ki közülük, némelyikük elismert műszaki tehetség. Tehát egészséges, boldog emberekké válhatnak.

Az iskolában azért jelent hátrányt a tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, mert az oktatás nem értékeli ezeket különös képességeket, hisz ezek a hagyományos "mércékkel" mérhetetlenek, ellentétben pl. egy jó vagy rossz megoldás egy dolgozatban. Az oktatás elvárja a bal agyfélteke dominanciáját, míg a jobb agyfélteke dominanciájára nincs felkészülve az iskola. Viszont mi felkészíthetjük gyerekeinket az iskolai elvárásaira, hisz ezek a képességek is megtanulhatóak. Az agyunk nagyon jól „edzhető” – ez történik az iskolában is. Minél fiatalabb korban kezdődik el a fejlesztés, annál kevesebb ideig szenved a gyerek (és szülő) a hátránytól, annál kevesebb lemaradást kell pótolni, annál kevesebb a lelki sérülés, viselkedés béli probléma.

Mit takar a diszgráfia fogalma?

A diszgráfia sokszor szinte a diszlexiával párban járó
tanulási zavar, írászavart jelent. Két külön típusát különböztetjük meg: formai diszgráfia és tartalmi diszgráfia.

Formai diszgráfia: az írás technikája nehéz a gyerek számára, a szem és kéz együttműködése pontatlanul, lassan ír. Az írás külalakja, íráskép csúnya, a betűk kicsúsznak a sorokból, a vonalvezetés hullámzó, a betűk mérete és formája változó. Gyakran javítja, áthúzza, kiradírozza a gyerek az írását. A diszgráfiás gyerek általában görcsösen fogja a ceruzát, rendszerint erősen rányomja a papírra. Tollbamondáskor gondolkodni kezd a betűk formáján, ezért lemarad, majd esetleg kapkodni kezd. A kapkodás miatt lehagyja a szavak, mondatok végét, vagy esetleg más, korábban elhangzott szót szúr be. Pontatlan a szóköz, nagybetű, írásjelek használata.

Tartalmi diszgráfia: a külalak elfogadható, viszont a helyesírás nagyon gyenge. Önálló fogalmazások írása okoz nehézséget, a tollbamondásban sok hibát ejt, jóllehet a másolási feladatot szépen, hibátlanul végzi. A hosszú-rövid magánhangzókat nehezen különbözteti meg. Gondot okoz a nyelvtani műveletek megértése, használata.

A diszgráfia esetében sem jelenik meg minden tünet egy gyereknél, de akár mindkét fajtája is előfordulhat egyetlen gyereknél. Ha mindkét fajta előfordul, akkor a diszgráfia akár írásképtelenséget is eredményezhet.

A diszgráfia nem társul feltétlen más tanulási zavarral, ugyanakkor lehet a tüneteinek megjelenése az írásban. Megfigyelések szerint majdnem minden diszlexiás egyben diszgráfiás is.

Mik a diszgráfia lehetséges okai?

A diszgráfia oka (mint ahogy a diszlexia oka is) lehet észlelési zavar, ha rosszul hallja a beszédet. Megkésett mozgásfejlődés, testtartási, vagy egyensúlyi probléma, erő adagolásának és irányításának problémája, a térbeli és időbeli tájékozódás nehézsége, fejletlensége (jobb-bal összetévesztése). Fejletlen analízis-szintézis képesség (a szó betűre bontott elemzése, majd ismételt összeillesztése).

A diszgráfia hatása az egyén életére

A diszgráfia esetében sok mindenben ugyan az érvényes, mint a diszlexia esetében: Az iskolai rendszer csak a mérhető teljesítményt értékeli. Az esetleg fel sem ismert diszgráfia miatt a gyereket sokszor leszidják, lustának, butának, ügyetlennek minősítik – úgy az iskola, mint a szülők. Ettől a gyerek önértékelése csorbát szenved, szorong, nő benne a teljesítménykényszer (ami megint csak visszaveti), ettől kialakulhat egy agresszív viselkedés, magatartási zavar.

A diszgráfia következményei – mint a diszlexia következményei is – az egyén egész életére hatással vannak, mert ezek a gyerekek sokkal kevesebbet tudnak megtanulni, mint társaik. Alacsonyabb végzettséget szereznek, holott amúgy általában magas intelligenciájuk alapján többre lennének képesek.

A fentiek alapján látható, hogy nagyon fontos a tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia időben történő felismerése és a fejlesztés megkezdése!

A fejlesztés milyen módját kínáljuk mi?

Lévén a diszlexia, diszgráfia nem betegség, hanem tanulási zavar, így fejleszthető.

Az általunk kínált fejlesztés a készségek tágabb területét fedi le. Mindenfajta emberi kommunikáció (beszéd, írás, olvasás) alapja a jó észlelés (az információk pontos, jó feldolgozása), így ennek fejlesztését elsődlegesnek tartjuk.

A mozgás, finommotorika, egyensúly, tér és idő észlelése, illetve a ritmus terén pedig különösen jelentős a fül szerepe, mert a fülben található a vesztibuláris rendszernek az egyik fontos része az egyensúlyi szerv. Tehát, ha a fület és az egyensúlyi szervet, a vesztibuláris idegrendszert egyszerre több irányból, több módon stimuláljuk, akkor a stimuláció kihat a mozgásra, testtartásra, beszédre, ritmusra, térérzékelés és egyéb készségekre. Ha ezen a készségek összhangban vannak egymással, úgy az a lelki egyensúlyhoz is hozzájárul.

A tréning során kialakítjuk, erősítjük a bal agyféltekében történő feldolgozást, fejlesztjük a mozgást, ritmust, észlelést, hallást, beszédkészséget. Ezzel megalapozzuk az olvasást, írást, azaz a tanulást. És ha a gyerek teljesítménye javul az iskolában, jobban fogja érezni magát az osztályban, jobban érzi magát a bőrében, így kevesebbet fog rendetlenkedni, jobb lesz a magatartása is. Összességében könnyebb lesz minden résztvevő számára.

A fejlesztésről, tréningről szóló részletesebb leírást itt találja meg

Mennyi időt vesz igénybe a fejlesztés?

A tréning megkezdése előtt egy személyes megbeszéléssel, a kiindulási helyzet felmérésével kezdődik. Ennek során több tesztet végzünk el, s ezek szolgálnak a munkánk alapjául.

A tréning legalább három részből áll:

15 egymást követő alkalom, napi 2 óra

8 egymást követő alkalom, napi 2 óra

A foglalkozásokon a hanghullámos stimuláció mellett, a "zenehallgatás" közben, fejlesztjük a gyerekek mozgását, finommotorikáját. Majd a tréning második részében szintén zenei stimuláció mellett fejlesztőpedagógiai módszerek segítségével közösen olvasunk.

Az egyes egységek között 4-5 hét szünetet tartunk, hogy az idegrendszer kicsit megpihenhessen – ám az elindult változás, fejlődés a szünet alatt is folytatódik.

A tréning időtartama esetről-esetre változó, az adott egyéntől függ, a fenti három részből álló alapprogramtól eltérhet. A fejlesztés, tréning alatt többször, minden egység alatt kétszer végzünk teszteket. Ennek alapján folytatódik a fejlesztés, és ennek alapján egyeztetünk a szülőkkel. (Tapasztalatunk szerint tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia esetében általában még egy 8 napos rész szükséges, de ez egyéntől függ.)

diszlexia diszgráfia tanulási zavar, beszédhiba túlhallás AIT Berard hallásterápia

Tréningünk az alábbiakra
nyújt segítséget:

Neurofeedback tréning

A módszert rádióadás is bemutatta.
A hangfelvételt a következő linkekre kattintva lehet meghallgatni (ill. jobb egérgombbal letölteni):